Napórák az Interneten

Napórák az Interneten - Bevezetés a Napórákhoz

Amikor terveztük a Napórák az Interneten - t, 1996-ban, először találkoztam társaságban emberekkel, akik nagyon boldogok voltak, hogy van valaki aki érdekelt a Napórákban. "IÉn jó ideje dolgozom egy napórán, de nem tudtam elérni, hogy pontosan mutassa az időt" Mondta valaki és elmondta, hogy van a kertjében egy függőleges cölöp és a segítségével akart csinálni egy napórát. Visszagondoltam, hogy kezdődött az én érdeklődésem a napórák iránt, amikor elhelyeztem egy vaskos gerendát a földre, hogy alátámassza egy lóca egyik végét, eszembejutott, hogy használhatnám egy napórához. Így kiosztottam néhány követ 9, 10, 11-es számmal és így tovább és körberaktam ahova az árnyék esett Olyan zavarodott voltam, amikor egyre pontatlanabb lett, ahogy múltak a napok. Öt évnek kellett eltelnie, amikor találkoztam egy könyvvel AP Herbert-től a napórákról, ami tisztázta, miért nem működött. Azután elkezdtem készíteni néhány napórát amik működtek, és ha egyszer elkezdesz érdeklődni a napórák iránt, nagyon nehéz azt abbahagyni!

Ez a két élmény a mikrokozmosza a napórák történetének időtlen idők óta. Mindenki észreveszi, hogy az árnyék körbejár a nap folyamán. Valaki ismeretlen egyén azt találta, hogy ha ez az árnyék egy olyan kiemelkedő tárgytól származik, amely egy égi pontra irányul, akkor ez következetesen mindig ugyanazon a helyen lesz minden nap azonos időpontban. Bár ez feltehetően 2000 évvel ezelőtt történt, több mint valószínű, hogy 500 évvel ezelőtt, az órák kifejlesztése előtt, nehéz lett volna meghatározni, hogy a "minden nap azonos időpontja" mit jelent és valaki egy ilyen újítást félre dobott volna mint nem parktikust és haszontalant.

Gyakorlatilag mindenki tudja, hogy mi a napóra. A legtöbb embernek az a meggyőződése, hogy ha lehetősége lenne rá, tudna napórát készíteni. A legtöbb ember praktikai tudása arra korlátozódik, hogy láttak néhány szabvány bronz számlapot egy talapzaton a kertben. Lehet, hogy az Ő kertjükben is van egy, vagy talán a kertjük árnyékos részén, mert nem tudják hogy kell azt felállítani.

Itt van egy szélesen elterjedt - bár teljesen rossz - általános benyomás, hogy a napórák nem a legjobbak a pontosidő mutatására. Ezt jól mutatja Hilaire Belloc, aki produkált néhány mottót például:

A szegényes hírneve a napóráknak nem megérdemelt, és főleg annak köszönhető, hogy mi valamennyien elfogadjuk a "közép időt" mint egy abszolut szabványt, anélkül, hogy egyáltalán gondolnánk az idő természetére, amit az mér.

A napórák úgy mérik az időt ahogy az létezik. Dél az az időpont, amikor a Nap a legmagasabban áll az égen (amikor keresztezi a meridiánt). Az órák úgy mérik az időt, ahogy mi akarjuk, a holnapi dél pontosan 24 óra, 0 perc, 0 mp múlva követi a mai delet. Pedig december 26-a dele a valóságban 24 óra, 0 perc, és 29 mp-re van a karácsony napjának delétől. Szeptember 15-e dele pedig csak 23 óra, 59 perc és 39 mp-re van a következő nap delétől.

A mechanikus órák természetesen nem tudnak működni ezen a módon. (Az elektronikus órák tudnának így működni, de a gyártók nem találnának nagy piacot ezek számára). Ezért bevezetésre került a Közép Idő, egy mesterséges konstrukció amelyben minden nap pontosan 24 óra hosszú.

A templom ajtók feletti napórák egy olyan kor maradványai, amikor a napórák voltak az általánosak. Hozzávetőleg 200 évvel ezelőtt, a nyilvános órákat nem tudták megfelelő pontossággal gyártani, így csak egy pár napot mentek igazítás nélkül, és a beállítás egyetlen viszonyítási alapja a napóra volt.

Amig nem volt vasút, nem volt különösebb gyakorlati jelentősége annak, hogy a bristoli emberek tartsák ugyan azt az időt, mint a londoniak. Természetesen abban az időben nem volt mód az időről kommunikálni nagy távolságokra. Amikor a távíró lehetővé tett egy ilyen kommunikációt, ekkor már fontossá vált az egy területen élőknek, hogy ne a saját helyi idejüket tartsák, hanem megál-lapodjanak az átlag meridiánnak megfelelő időben.Bristol 2 fok 35 percre van nyugatra Greenwich-től, így dél csak 10 perccel később van mint Londonban. Van ennek a változásnak egy másik emléke is - az óráknak a régi Gabona Tőzsdén Bristolban két percmutatójuk volt. Az egyik a greenwichi közép időt mutatta, mint az összes többi óra Angliában, és a másik 10 perccel kevesebbet, a bristoli időt!

Később egy másik mesterséges változást hozott a Nyári Időszámítás, amely önkényesen hozzáad egy órát minden órához nyáron.

Legalább 3 jó ok van, amiért nyáron óráink eltérő időt mutassanak a napórákhoz képest. Először 15 perc különbséget összegeznek, mivel óráink minden napot azonos hosszúságúnak mutatnak. Aztán 4 perc különbséget jelent miden fok, amivel keletre vagy nyugatra vannak az Önök szabvány meridiánjukhoz képest. (Ez egész tekintélyes lehet; A spanyolországi Vigo például 8º44percre nyugatra van Greenwich-hez viszonyítva, de a Közép európai Időzónához tartozik, aminek a szabvány meridiánja 15ºfok kelet Greenwich-hez, így a Vigo délkörének megfelelő korrekció 1 óra 34 perc és 56 mp lesz). Végül pontosan 60 perc különbség lesz az Ön óráján, ha Angliában él, mivel itt önkényesen a Prágának megfelelő időt mutatja egész nyáron!

Mindezen nehézségek ellenére elég meglepő, hogy a napórák iránti érdeklődés egyáltalán folytatódik. A valóságban azonban az érdeklődés növekszik. A Napórás társaságok léteznek Nagy Britanniában és sok más országban és ezek tagsága növekszik. Az Ön jelentkezését is szeretettel fogadjuk.

Reméljük, hogy A napórák az Internetten ad némi képet Önöknek a napórák világáról - bonyolultságukról és varázslatos voltukról. A napóra uniquum a tudományban (pontos kalkuláció formájában), művészet (kellemes konstrukció formájában) és szakértelem (jó mestermunka formájában a készítés során) mindez összegződik, hogy létrejöjjön egy jó napóra. Mindez együtt egy igazi kihívás! Sok szerencsét!

(Ez az oldal az "Ez valóban az idő?" című cikken alapszik, amit Piers Nicholson írt, és a "The Valuer" 1992. augusztus/szeptemberi számában jelent meg.)